JELENTÉS

Tárgy: Budapest II. kerület XXXXXXXXX ingatlan (XXXX hrsz.)

földtani szakértői vizsgálata

A jelentés tartalmát szerzői jogi védi, annak másolása, üzleti célú felhasználása csak a szerző előzetes írásos engedélyével lehetséges.

A helyszíni vizsgálat célja annak megállapítása, hogy mi okozhatta a tárgyi épület előkertjében található járda alatt látható kisebb üregek megjelenését, illetve hogy van-e a telek alatt nagyobb méretű üregesedés, esetleg barlang.

A jelentés a helyszíni szemle földradar mérései, a kamerás vizsgálat, valamint az előzményanyagok felkutatása alapján készült.

Előzmények, az ingatlan leírása

A tárgyi ingatlan kezelője megkeresett, kérve annak vizsgálatát, hogy az épület előkertjében és jobb oldalán található járda alatti kisebb üregek milyen okból keletkezhettek, jelentenek-e veszélyt az épületre, és létezhet-e az ingatlan alatt nagyobb méretű üregesedés, esetleg barlang.

Az ingatlan Budapest II. kerületében, a Rózsadomb városrészen fekszik. A telek észak-déli irányba lejt, megközelítése az északi oldalon húzódó kis forgalmú utcából lehetséges. Az ingatlanon egy darab, a XX. század első felében épült többszintes társasházi épület áll. Környezetében hasonló épületek helyezkednek el. (1. melléklet)

Az épület előtt jelentős méretű, növényzettel sűrűn beültetett előkert található. Az ingatlan megközelítése a vizsgálandó járdán történik, amely a kaputól indulva az épület előtt ívesen húzódik, majd az épület jobb oldalán halad lépcsős kialakítással. Az épület jobb oldalán található kerek alaprajzú épületrész („torony”) aljában légóajtóval ellátott, félig térszín alatti helyiség (klasszikus megnevezéssel „szuterén”) helyezkedik el. A légóajtóhoz 3 fokból álló betonlépcső vezet le. Az ingatlanról a kertet és az előkertet ábrázoló helyszínrajzot nem tudtam beszerezni, így a 2. mellékleten vázlatosan jeleztem a fent leírt műtárgyakat.

Előkutatások

A megbízatást követően igyekeztem felkutatni az ingatlanra, illetve a szomszédos ingatlanokra vonatkozó geológiai-építésföldtani adatokat, de ilyenek nem lelhető fel a Geológiai Adattárban. A XXXXXXXX utca túloldalán a tárgyi épülettel szemben az 1970-es 1980-as években épült modern társasházak találhatók. A közös képviselő elmondása szerint ezek úgynevezett „BM-házak”, így valószínű, hogy semmilyen, ezekre vagy környékre vonatkozó építészeti, talajmechanikai stb. dokumentáció nem hozzáférhető.

A talajra vonatkozóan a környékbeli – kb. 300-500 méterre végrehajtott – fúrások alapján megállapítható, hogy az úgynevezett „Szépvölgyi Mészkő” felett budai márga illetve vegyes kultúrfeltöltés található.

Az ingatlan környezetében helyezkedik el a világhírű budapesti barlangrendszer több eleme. Alig 1 km-re északra található a Szemlőhegyi-barlang és a szigorú védettség alatt álló József-hegyi barlang. Nyugat-észak-nyugati irányban kb. 2 km-es távolságban a Pálvölgyi-barlang és a Ferenc-hegyi barlang járatai húzódnak. A vizsgált ingatlanhoz legközelebb a Molnár János-barlang található, keleti irányban kb. 500-600 méterre. (3.melléklet)

A XXXXXXXX utcában ez idáig barlangot, barlangra utaló jelet nem fedeztek fel a szakemberek, ám a szomszédos XXXXXXX út XX. és XX. sz. ingatlanon (amely térben magasabban helyezkedik el, mint a tárgyi ingatlan), az 1990-es években több üreget is találtak építési munkák során. Ezek feltárása azonban nem történt még meg.

A rózsadombi barlangok túlnyomó többsége a felsőeocén Szépvölgyi Mészkőben alakult ki. A hegytömeg kiemelkedésének szakaszosságát, ill. időnkénti nyugalomba kerülése azt okozta, hogy a barlangok többszintesek. Tehát nem lehet kizárni, hogy az XXXXXXXX út-XXXXXX út körzetében is ilyen üregek előfordulhatnak, de a már meglévő barlangok ezirányban történő megkutatása még várat magára. Építésföldtani szempontból azonban a terület úgynevezett felszínmozgás veszélyes területnek számít, azaz az ilyenekre vonatkozó előírások betartandók.

A földradar mérés eredményei.

A földradar mérésre 2018. június 25-én került sor a társasház közös képviselőjének jelenlétében. Időjárás: száraz, napos idő. A vizsgálat teljes időtartama 2,5 óra. A mérés során tapasztaltakat a helyszínen ismertettem a képviselővel.

1.A vizsgálat során az ingatlanon az épület előkertjében és annak jobb oldalán húzódó járda vonalában több szelvényben földradar mérést végeztem (lásd 2. sz. melléklet kék színnel jelölt vonalak.). A szelvényekben kétszeri, egymással ellentétes irányú mérés történt.

A földradar mérések eredményeként megállapítottam, hogy az ingatlan alatt nagy méretű, barlangra utaló üregesedés nem tapasztalható.

Ellenben a földradar mérés egyértelműen kimutatta, hogy a néhány évvel ezelőtt végzett csatornafektetést követően a járda alatti munkaárok visszatemetése nem kellő gondossággal történt meg. A munkaárok cső feletti visszatöltése a lépcső tengelyétől számítva 2,4 méter hosszúságig megsüllyedt, amely süllyedés kb. 1,0 méter után mélyül. ( 4. melléklet) Ezt követően ezt a területet a lépcső jobb oldalán található üregen keresztül lyukkamerával is megvizsgáltam. (5. melléklet 1. számmal jelölve). A kamerás vizsgálat megállapította, hogy a betonjárda alatt nagyjából ettől az 1,0 métertől kezdődően egy hasadék alakult ki, ahol a csapadék a lejtő irányába mozog.

2. A radarmérés megállapította, hogy a járda másik oldalán, a jelenleg zöld növénnyel sűrűn beültetett területen (6 melléklet) szintén erős süllyedés alakult ki, amely a járdától a vasbeton aknáig tart. Itt a süllyedés mértéke eléri a 25-30 centimétert is. (radarkép: 7 melléklet)

3. Radarméréssel kívántam felderíteni a légópince lejárati lépcsője alatti üregesedés okát is. A mozgásos radarmérést azonban akadályozta a nagy méretű, vasból készült légóajtó, ami egyébként a radar működését is erősen befolyásolja.

Ezen a helyen a lépcső alatti üregbe lyukkamerát eresztettem be. (5. melléklet 2.számmal jelölve). Megállapítottam, hogy a beton alatt erős kimosódás tapasztalható, amely összeköttetésben van az 1. pontban már említett, a lépcső jobb oldalán található üregesedéssel.

Megállapítottam, hogy a lépcső pofafalai igen rossz állapotban vannak, több helyen eltörtek és elmozdultak helyükről. Szintén rossz állapotban van a lépcső és a légóajtó közötti rövid kis járdaszakasz, közvetlenül a lépcső alsó foka előtt egy több négyzetdeciméteres hiány látható rajta. Ma már nem állapítható meg, hogy a lépcső sérülése a vízalámosás következménye-e, vagy fordítva: a víz azért jutott-e be a talajba és mosta ki, mert hibás volt a lépcső.

4. A lejáró lépcső és a légóajtó közötti járdát megvizsgáltam hőkamerával is. A vizsgálat kimutatta, hogy a járdán jelenleg található repedéseken keresztül a csapadékvíz nejut a járda alá, és mivel ezt a területet nem éri sem napsütés, sem légmozgás, a víz innen csak hosszú idő múlva, nehezen távozik el. A mérést megelőző napon esett az eső, és a repedésekben illetve az alattuk található talajban még megállapítható volt a víz jelenléte ( sz. fotómelléklet).

A fentiekben feltárt károk javítására két lehetőség van. Teljes egészében szét lehet bontani a lépcsőszerkezetet és a járda munkaárok feletti szakaszát, majd talajcsere, kavicsfeltöltés után újra lehet betonozni a szerkezeteket. A másik lehetőség az üregek injektálása cementes keverékkel, amely megkötve azokat kitölti és stabilizálja a területet. Ennek hátránya, hogy nem ad százszázalékos megoldást, mivel az injektálás folyamán nem ellenőrizhető, hogy az üreg teljes egészében kitöltésre került-e. Tény, hogy ez olcsóbb és egyszerűbben kivitelezhető, de felhívom a figyelmet arra, hogy az előző megoldás lenne a műszakilag korrekt és tökéletes megoldás.

Azonban mindenképpen szükségesnek tartom a 4. pontban leírt járda teljes felújítását, azaz újrabetonozását az ott leírt hibák további elkerülése érdekében.

Az épületnek a légópince feletti íves toronyrészén erőteljes repedések figyelhetők meg. Jelen vizsgálat során az alapok feltárásra nem került sor, így a repedések okának meghatározása nem lehetséges. A biztonság kedvéért javaslom, hogy ezekre a repedésekre mozgásmérő jegyek kerüljenek elhelyezésre.

Ezek lehetnek gipszpecsétek, hártyapapírok (cigarettapapír) vagy mérőjegyek is. A gipszpecsét elhelyezési módja a következő: a vakolatot kb. 5 mm mélyen a rajzon ábrázolt alakzatban be kell vésni. A – lehetőleg finomabb (modell-) – gipszet a mélyedésbe be kell dolgozni úgy, hogy repedésmentes legyen. A falazat illetve a repedés mozgása esetén 3-4 héten belül a gipszpecséten repedés jelenik meg.

A repedések figyelésének egyszerűbb módja, ha azokra hajszálvékony papírt (legcélszerűbb vékony cigarettapapírt) ragasztunk fel. A papírt ugyanúgy kell elhelyezni, mint a gipszpecsétet, azzal a különbséggel, hogy ekkor nem kell a vakolatot kimélyíteni, a papírt akár a festett falra fel lehet ragasztani. A papír két szélét a repedés két oldalára jól rásimítva kell felragasztani. Figyelni kell a papírt, amennyiben a repedés még tovább nyílik, 3-4 héten belül elszakítja azt.

Cigarettapapír repedésre elhelyezve

Mind a gipszpecsétet, mind a hártyapapírt oda kell elhelyezni, ahol a repedés ferdén fut.

Mérőjegy

mérőjegy

A mérőjegy elhelyezése: a repedés ferde vonalára merőlegesen húzott egyenesen igen-igen precízen (akár tolómércével kijelölt) 100 mm-es távolságot mérünk ki és rajzolunk fel. A 100 mm-es távolság hetente, kéthetente ellenőrizendő, ha nem változik, akkor a falazat, a repedés nem mozog. Amennyiben mégis mozgás tapasztalható (repedés alakul ki a gipszpecséten, elszakad a felhelyezett cigarettapapír), akkor egy alapfeltárást kell végezni, és meg kell állapítani a mozgás okát.

Összefoglalás

A fentiek alapján megállapítottam, hogy az ingatlanon a kisebb lyukak, üregek megjelenése egyértelműen a csatornaépítést követően hibásan elvégzett földvisszatöltésre vezethető vissza.

Nagy méretű üreg, barlang az ingatlan vizsgált szelvényében nem található.

Az épület és az ingatlan védelme érdekében javaslom az alábbi munkák elvégzését:

1. repedésmérő jegyek elhelyezése

2. a betonjárda és lépcső alatti üregek megszüntetését feltárásos vagy injektálásos eljárással

3. a légóajtóhoz vezető lépcső felújítását

4. a légóajtóhoz vezető járda újrabetonozását olyan módon, hogy a vizet ne engedje be a talajba, ugyanakkor a légóajtó nyitható-csukható legyen

5. az 5. sz. fotómellékleten látható területen a jelenleg meglévő talajsüllyedés feltöltését és a növényzet újratelepítését

6. legalább 1 éves időtartamra a terület (járda, légóajtóhoz vezető lépcső), valamint az épületszerkezetek megfigyelését, ellenőrzését legalább havonkénti sűrűséggel.

MELLÉKLETEK

1 melléklet2.jpg